1. fejezet
    Bevezetés
        1.1. Atommag alkotórészei közötti kölcsönhatások
        1.2. Bomló állapotok
        1.3. A magfizika kezdetei
        1.4. béta bomlás
        1.5. Antirészek

    2. fejezet
    Elemi részek fizikája
        2.1. Az elemi rész fogalma
        2.2. Kölcsönhatások
        2.3. Elemi részek bomlása
        2.4. Elemi részek legfontosabb tulajdonságai
        2.5. Szimmetriák és megmaradási törvények
        2.6. A paritásmegmaradás sérülése
        2.7. Megfigyelhetõ mennyiségek és aszimmetriák
        2.8. Megmaradó mennyiségek összefoglalása
        2.9. Az elemi részek rendszerezése
        2.10. A kvarkok
        2.11. Elemi részek rendszerezése

    3. fejezet
    Magerõk
        3.1. A határesztmetszet fogalma
        3.2. A parciális hullámok módszere
        3.3. Két nukleon rendszer: a deuteron
        3.4. Izospin
        3.5. Kis energiájú nukleon-nukleon szórás
        3.6. Nagyenergiájú szórások
        3.7. Két nukleon potenciál általános alakja a kísérletek alapján
        3.8. Két nukleon potenciál általános alakja szimmetria elvekbõl
            3.8.1. Vektorok viselkedése szimmetrikus operációk esetén
            3.8.2. A legáltalánosabb potenciál szimmetriaelvek alapján

    4. fejezet
    Alapállapotú atommagok
        4.1. Magmodellek
            4.1.1. Modellalkotás a magfizikában, maganyag fogalma
            4.1.2. Maganyag
            4.1.3. Magmodell típusok
        4.2. Telítettség és cseppmodell
        4.3. Független részecske modellek
            4.3.1. Fermi gáz modell
            4.3.2. Harmonikus oszcillátor modell
            4.3.3. Hartree Fock közelítés
            4.3.4. Független részecske modellek
            4.3.5. Az egyrészecske energia fogalma
            4.3.6. Független részecske modell alkalmazhatóságának oka
        4.4. Magmomentumok független részecske modell alapján
            4.4.1. Spin
            4.4.2. Elektromágneses kvadrupólmomentum
            4.4.3. Magok mágneses momentuma
        4.5. Egyesített magmodell
            4.5.1. Atommagok energiája deformált potenciálvölgyben
            4.5.2. Kollektív modell
            4.5.3. Egyesített magmodell
        4.6. Állapotegyenlet és effektív tömeg

    5. fejezet
    Gerjesztett magok
        5.1. A reakciók típusai, reakciómechanizmus
        5.2. Magreakciók leírása
        5.3. Magreakciók hatáskeresztmetszete
        5.4. A béta bomlás elmélete
        5.5. Atommagok elektromágneses átmenetei
        5.6. Maghasadás
            5.6.1. A hasadás kísérleti leírása
            5.6.2. Hasadási termékek
        5.7. Hasadási energia meghatározása héjmodellbõl
        5.8. Az atomenergia felhasználása
            5.8.1. Neutron kilépés hasadáskor
            5.8.2. Hasadó reaktorok
            5.8.3. Fúziós reaktorok
            5.8.4. Atombombák

    6. fejezet
    A magfizika felhasználása
        6.1. A magfizika a fizika egyéb területein
        6.2. Sugárvédelem
        6.3. A radioaktivitás orvosi felhasználása
        6.4. Kormeghatározás radioaktív izotópokkal
        6.5. Izotópok ipari és mezõgazdasági alkalmazása

    7. fejezet
    Csillagfejlõdés
        7.1. Viriál tétel
        7.2. A Nap energiatermelése
        7.3. A csillagokban lezajló magreakciók
        7.4. A csillagfejlõdés menete
        7.5. A csillagfejlõdés végállapotai
            7.5.1. Fehér törpék kialakulása
            7.5.2. Szupernova robbanás
        7.6. Neutroncsillag
            7.6.1. A neutroncsillag megfigyelési lehetõségei

    8. fejezet
    Kozmológia
        8.1. A modern kozmológia kezdetei
        8.2. A newtoni Univerzum fejlõdése
        8.3. Extrapoláció vissza
        8.4. Big Bang modell
        8.5. Az élet kialakulásának és az interstelláris közlekedésnek feltételei

A jegyzetrõl