A statisztikus fizikai példatár részei




11. fejezet: Bevezető feladatok, alapfogalmak


Jelen fejezetben a valószínűségszámítás és a matematikai statisztika elemeit alkalmazzuk különböző fizikai rendszerekre. Találunk példát a bolyongási problémára, perkolációs problémákra, klasszikus, ill. kvantumos oszcillátor, ill. klasszikus és kvantumrotátor esetére. Továbbá találhatunk feladatokat a mikrokanonikus és a nagykanonikus eloszlás alkalmazására, lineáris, többdimenziós és polimerlánc (11.32, 11.33, 11.34 feladat) esetére, ill. a sűrűségmátrix alkalmazására (11.36, 11.37, 11.38 feladat).



12. fejezet: Klasszikus ideális gázok


Ebben a fejezetben példákat találhatunk a fázistér, az entrópia továbbá a termodinamikai potenciál meghatározására mikrokanonikus, kanonikus, nagykanonikus és T-P sokaság esetében. A fejezet tartalmaz kémiai potenciálra vonatkozó feladatokat (12.3, 12.20 feladat), Maxwell féle sebességeloszlás alkalmazására vonatkozó példákat (12.4, 12.6, 12.7 feladat). Találhatunk továbbá alkalmazásokat szabadenergia meghatározására, állapotegyenlet leszármaztatására, fajhő kiszámítására. A feladatok között szerepel az ultrarelativisztikus ideális gáz és végül, de nem utolsó sorban a tömeghatás törvényének alkalmazása (12.25, 12.26, 12.27 feladat.)



13. fejezet: Ideális kvantumgázok






14. fejezet: Fluktuációk


Jelen fejezet különböző fizikai mennyiségek fluktuációjának kiszámítására nyújt lehetőségeket. Ebben a részben a legegyszerűbb fizikai rendszerektől kezdve (pl. matematikai inga, galvanométer,... 14.1 feladat) a bonyolultabb kvantumrendszerekig (pl. kvantumoszcillátorokból álló rendszer elekr. polarizációja 14.12 feladat, Fermi gáz relatív energiafluktuációja alacsony hőmérsékleten 14.17 feladat) találunk példákat.



15. fejezet: Kölcsönható rendszerek


Ebben a részben találunk példákat a rácsgáz modellre (15.3, 15.4, 15.5 feladat), a konfigurációs integrál alkalmazására (15.7 feladat), elektromos töltés árnyékolódásának problémájára (15.10 feladat). Továbbá megismerkedhetünk az Ising-modell (15.13, 15.14, 15.15, 15.16 feladat), a korrelációs függvény (15.17, 15.18, 15.19, 15.20 feladat), ill. a molekuláris tér közelítés (pl. 15.21, 15.22 feladat) néhány alkalmazási lehetőségével. Végül, de nem utolsó sorban találunk néhány feladatot a kvázirészecskék témaköréből (15.26, 15.27, 15.28 feladat).



16. fejezet: Kinetikus elmélet és nemegyensúlyi statisztikus fizika


Jelen fejezet a kinetikus elmélet és a nemegyensúlyi statisztikus fizika tárgykörét tekinti át. Találhatunk feladatokat az ütközések, ill. a szabad úthossz témaköréből (pl. 16.4, 16.5 feladat), transzportfolyamatok elemi elméletéből (pl. 16.11, 16.12 feladat). Továbbá lehetőség kínálkozik példákon gyakorolni a Boltzmann-egyenlet, relaxációs idő közelítés (pl. 16.14, 16.15 feladat), a Brown-mozgás, Langevin-egyenlet (pl. 16.23, 16.24 feladat), és a Master-egyenlet, részletes egyensúly elve (pl. 16.28, 16.29, 16.33 feladat) témaköréből.



Kiegészítés: Néhány hasznos képlet




A statisztikus fizikai példatár keresője




A statisztikus fizikai példatár honlapja